Szent Imre emlékezete – november 5.
November 5-én iskolánk névadójáról, Szent Imréről emlékeztünk meg a 2-es épület előtt a neki emelt szobornál, gyertyagyújtással, imádsággal, osztályonként külön-külön a Szent Imre szoborhoz vonulva. Felidéztük Szent Imre életének állomásait, a korabeli királyi trón örökösét, a liliomos hercegét, ki életét fiatalon adta vissza Teremtőjének egy vadászbaleset okán. Szent Imre rövid, de teljes életében méltán lett az ifjúság példaképe, védőszentje, ki a mai diákságnak, fiataloknak a mai korban is tud mintát mutatni kitartásból, hitből, tenni akarásból, erényből. Nem hiába lett Szent Imre attribútuma a liliom, mely a tisztaságot, az erényt jelképezi.
Szent Márton emlékezete – november 11.
Szent Mártonra, a római katonából lett áldozópapra, majd Tours választott püspökére emlékeztünk a hittanórákon november 11-én imádságokkal, életútjának felidézésével. Arra a szerény, de mégis erősakaratú szentre, ki szívén viselte a szegények, árvák, özvegyek segítését, s püspökké választása ellen tiltakozott, mert úgy érezte, püspökként kevesebbet tudna tenni az elesettekért, s a püspökválasztás elől egy libaólba bújt meg, ott találtak rá követői, a benne erősen bízó hívei. Ilyen előzmények után lett Szent Márton Tours püspöke, ki sohasem hagyta el elesettjeit. A püspökválasztás körülményeinek emlékét őrzi Szent Márton attribútuma, a liba, amely egyetlen őt ábrázoló művészeti alkotásból sem maradhat ki, nem beszélve, a Szent Márton napi libás szokásokról, mely e jeles szentünk köré fonódtak.
Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete – november 19.
November 19-én, a hittanórákon Árpád-házi Szent Erzsébetről emlékeztünk meg névünnepén.
- András királyunk leánya az Úr 1207. évében született, mindössze 24 év adatott számára, s e rövid földi életében oly példává lett tetteiben, életszentségében az Egyházban, hogy IX. Gergely pápa 1235-ben, Erzsébet halála után mindössze négy évvel szentté avatta.
Erzsébet a szegények és betegek odaadó istápolója volt.
Számos csodája és legendája közül talán legismertebb a rózsacsoda, amikoron a szegényeknek kenyeret vitt a királyi palota konyhájáról. Anyósa felelősségre vonta, hogy miért teszi ezt a pazarlást, az ő válasza az volt, hogy csupán rózsát visz. S valóban, feltárta kötényét, miben rózsa volt télvíz idején.
E csoda okán lett Szent Erzsébet attribútuma a rózsa, mellyel rendszerint ábrázolják őt.
Szent Miklós nap – Mikulás december 5.
Tanítási napon emlékezünk meg Szent Miklós névünnepéről, bemutatva életútját és legendáit. A gyerekek ez alkalommal Mikulás csomagot, illetve csoki Mikulást kapnak. Az alsósok kézműves foglalkozásokon készülnek az ünneplésre, különféle Mikuláshoz kapcsolható tárgyakat, díszeket készítenek. De szokott lenni még játék és film is, mely az ünnepléshez kapcsolódik.
Szent Miklós nap – Mikulás december 5.
Tanítási napon emlékezünk meg Szent Miklós névünnepéről, bemutatva életútját és legendáit. A gyerekek ez alkalommal Mikulás csomagot, illetve csoki Mikulást kapnak. Az alsósok kézműves foglalkozásokon készülnek az ünneplésre, különféle Mikuláshoz kapcsolható tárgyakat, díszeket készítenek. De szokott lenni még játék és film is, mely az ünnepléshez kapcsolódik.
Krisztus Király ünnepe – december 22.
Az osztályokban emlékezünk meg Krisztus Király ünnepéről, amely az egyházi liturgikus évet zárj le. A Keresztény élet portál ide vonatkozó rövidfilmjét megnézve megbeszéljük az ünnep eredetét, jelentőségét. Az ünnepet XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben, bár az ünneplés gondolata nagyon régi. Az egyházi év utolsó vasárnapján Jézus Krisztust mint a világ és a történelem királyát ünnepeljük (vö. Kolosszei levél 1,13-20). Öröm az, hogy a sokszor változó világban ő az az egyedüli állandó, aki szilárd viszonyítási pont marad az életünkben. Imánkban hálát adtunk az eltelt időszakért.
Vízkereszt – január 6.
Vízkereszt ünnepét iskolánkban egyrészt az órai foglalkozásokon ünnepeljük meg, másrészt Attila atya iskolánk helyiségeit szenteli meg.
Az órai ünneplésben megnézzük a Keresztény Portál online műsorát a vízszentelésről, majd a szertartás folyamatát, annak jelentőségét megbeszéljük, felolvasva a Vízkeresztre eső olvasmányt, szentleckét, evangéliumot és az ahhoz tartozó homiliát. Vízkereszti foglalkozásainkat imádsággal zárjuk.
Árpád-házi Szent Margit emlékezete – január 18.
Január 18-án ünnepeljük Árpád-házi Szent Margit névünnepét, aki IV. Béla királyunk leánya volt. Szent Margit még gyermekként, 3 évesen a Domonkos szerzetesekhez kerül, a Nyulak szigetén szolgálta apácaként az urat, nem vetve meg a mások által alantas munkát sem. Később a Nyulak szigetét az ő tiszteletéből fakadóan Margit szigetnek nevezik el, VI. Pius pápa emeli az egyház oltárára, avatja szentté.
A hittanórákon Árpád-házi Szent Margit alázatáról, példaértékű szolgálatáról és kötelesség tudatáról emlékeztünk meg szentünk életpéldájából merítve.
Gyertyaszentelő Boldogasszony – február 2.
A hittanóráinkon Urunk megjelenésének ünnepére emlékezünk, amikoron az egyház Jézus bemutatását ünnepli. E napon Szent József és Szűz Mária vitte fel Názáretből a jeruzsálemi templomba a még kisded Jézust születése után 40 nappal, ott a tisztulási áldozatot bemutatva a mózesi törvények szerint. Ekkor teljesült be Simeon prófétának a Szentlélek által kinyilatkoztatott jövendölése, amely szerint az aggastyán Simeon még e földi éltében láthatja a Megváltót, a Világ Világosságát. A templomot megözvegyülése után állandóan szolgáló, akkor 83 éves Anna próféta asszony is tanúja lehetett Urunk bemutatásának.
Urunk bemutatása napján, az egyházi hagyománynak megfelelően, történik a gyertyaszentelés is, ami erőst kapcsolódik Urunk bemutatásához, a Világ Világosságának megjelenéséhez, s ennek megfelelően a szentmise előtt a pap megszenteli azokat a gyertyákat, amelyeket a templomban a liturgikus eseményeken használni fognak, valamint azokat is, amelyeket a hívek otthonról hoznak, s azt hajlékaikban, imádságaik közben meggyújtva használnak.
A gyertyaszentelésre templomainkban a vasárnapi szentmisét megelőzően, február 7-én kerül sor, amikoron a jelenlevők a Balázsáldást is felvehetik.
Balázs áldás, Balázsolás – február 3.
Hittanóráinkon Szent Balázs nevéhez fűződő Balázs áldásról beszélgetünk, s elevenítjük fel Szent Balázs emlékezetét, kinek névünnepe február 3-án van, amely napon 316-ban elnyerte a vértanúság koszorúját.
Szent Balázst az orvosok is égi patrónusuknak tartják, mint égi gyógyítót, s e napon szokás az egyház liturgiájában a Balázs-áldás, amikor a szentmise végén a jelenlévő híveket egyenként így áld meg az áldozó pap:
„Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen.”
Szent Balázs napjához számos népszokás is kötődik, ilyen volt a Balázs-járás, amely a régiségben iskolatoborzó szokás is volt.
Hamvazószerda – február 17.
Hamvazószerda a nagyböjt kezdete, amelyben felkészülünk az egyház legnagyobb ünnepére, a húsvétra. A tanórákon a gyerekekkel a nagyböjti fegyelemről is beszélgetünk, mely annak ellenére, hogy ezen időszakban az órák rendszeres témája, mégis ilyenkor el kell oszlatni az ehhez fűződő általános tévhitet, jelesül a húsböjthöz tartozó általános megközelítést.
A nagyböjt nem más, mint felkészülés a húsvétra, a bűnbánat, bűnbocsánat, így a szentgyónás kiemelt ideje is, amely időszakot az önmegtartóztatásban éljük meg. A húsböjt kötelező tartása életmódhoz és egészségi állapothoz is kötődik, az egyház böjtfegyelme szerint, a következő módon:
– 14 éves korig nem szabad húsböjtöt tartani.
– 14-18 éves korig csak hamvazószerdán és nagypénteken kötelező, csak háromszor szabad étkezni és egyszer jól lakni.
– 14-60 éves korig a nagyböjt péntekjei a kötelező böjti napok, a hamvazószerdára és Nagypéntekre vonatkozó szabályok itt is érvényesek.
Kivételek, felmentések a húsböjt alól:
– A húsböjt betartásának kötelezettsége függ még az egészségi állapotunktól is, a tartós betegek, a várandós vagy kisdedet nevelő anyák, a nehéz fizikai munkát végzők a húsböjt kötelezettsége alól felmentést kapnak.
– A húsböjtöt lehet helyettesíteni rendszeres felajánlással, (nem pénzbeli) jó cselekedetekkel, imádsággal, más önmegtartóztatással, ami a felajánlásban is benne lehet. Ezekre a gazdag húsböjtöt helyettesítő cselekedetekre is kitértünk gyakorlati példákkal a hittan órákon.
A nagyböjti szabályokról itt részletesebben is olvashatunk:
https://apologetika.blog.hu/2014/03/05/bojti_szabalyok
