Gyertyaszentelő Boldogasszony – február 2.

A hittanóráinkon Urunk megjelenésének ünnepére emlékeztünk, amikoron az Egyház Jézus bemutatását ünnepli. E napon Szent József és Szűz Mária vitte fel Názáretből a jeruzsálemi templomba a még kisded Jézust születése után 40 nappal, ott a tisztulási áldozatot bemutatva a mózesi törvények szerint. Ekkor teljesült be Simeon prófétának a Szentlélek által kinyilatkoztatott jövendölése, amely szerint az aggastyán Simeon még e földi éltében láthatja a Megváltót, a Világ Világosságát. A templomot megözvegyülése után állandóan szolgáló, akkor 83 éves Anna próféta asszony is tanúja lehetett Urunk bemutatásának.

Urunk bemutatása napján, az egyházi hagyománynak megfelelően, történik a gyertyaszentelés is, ami erőst kapcsolódik Urunk bemutatásához, a Világ Világosságának megjelenéséhez, s ennek megfelelően a szentmise előtt a pap megszenteli azokat a gyertyákat, amelyeket a templomban a liturgikus eseményeken használni fognak, valamint azokat is, amelyeket a hívek otthonról hoznak, s azt hajlékaikban, imádságaik közben meggyújtva használnak.

A gyertyaszentelésre templomainkban a vasárnapi szentmisét megelőzően, február 7-én kerül sor, amikoron a jelenlevők a Balázsáldást is felvehetik.

Balázs áldás, Balázsolás – február 3.

Hittanóráinkon Szent Balázs nevéhez fűződő Balázs áldásról beszéltünk, s elevenítettük fel Szent Balázs emlékezetét, kinek névünnepe február 3-án van, amely napon 316-ban elnyerte a vértanúság koszorúját.

Szent Balázst az orvosok is égi patrónusuknak tartják, mint égi gyógyítót, s e napon szokás az egyház liturgiájában a Balázs-áldás, amikor a szentmise végén a jelenlévő híveket egyenként így áld meg az áldozó pap:

„Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen.”

Szent Balázs napjához számos népszokás is kötődik, ilyen volt a Balázs-járás, amely a régiségben iskolatoborzó szokás is volt.

Hamvazószerda – február 17.

Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete, amelyben felkészülünk az Egyház legnagyobb ünnepére, a Húsvétra. A tanórákon a gyerekekkel a nagyböjti fegyelemről beszéltünk, mely kérdés, annak ellenére, hogy ezen időszakban az órák rendszeres témája, mégis ilyenkor el kell oszlatni az ehhez fűződő általános tévhitet. Jelesül a húsböjthöz tartozó általános megközelítést.

A Nagyböjt nem más, mint felkészülés a Húsvétra, a bűnbánat, bűnbocsánat, így a szentgyónás kiemelt ideje is, amely időszakot az önmegtartóztatásban éljük meg.

A húsböjt kötelező tartása életmódhoz és egészségi állapothoz is kötődik, az Egyház böjtfegyelme szerint, a következő módon:

14 éves korig nem szabad húsböjtöt tartani.

14-18 éves korig csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező, csak háromszor szabad étkezni és egyszer jól lakni.

14-60 éves korig a Nagyböjt péntekjei a kötelező böjti napok, a Hamvazószerdára és Nagypéntekre vonatkozó szabályok itt is érvényesek.

Kivételek, felmentések a húsböjt alól:

A húsböjt betartásának kötelezettsége függ még az egészségi állapotunktól is, a tartós betegek, a várandós vagy kisdedet nevelő anyák, a nehéz fizikai munkát végzők a húsböjt kötelezettsége alól felmentést kapnak.

A húsböjtöt lehet helyettesíteni rendszeres felajánlással, (nem pénzbeli) jó cselekedetekkel, imádsággal, más önmegtartóztatással, ami a felajánlásban is benne lehet. Ezekre a gazdag húsböjtöt helyettesítő cselekedetekre is kitértünk gyakorlati példákkal a hittan órákon.

A nagyböjti szabályokról itt részletesebben is olvashatunk:

https://apologetika.blog.hu/2014/03/05/bojti_szabalyok